Marekblog

Marekblog

Amikor erről szól az élet...

2009. október 29. - Alt Gr

Aktuális. Jól jegyezzük meg ezt a nevet, lehet, hogy később hallani fogunk még róla. Vagy nem. A lényegen ez szemernyit sem változtat: kibaszott nagy albumot pakoltak össze. És ezt nem azért mondom, mert történetesen a lakóhelyemen székel a banda, hanem mert valóban gecinagyzenéről van szó. Igen, így egybeírva. 

Talán elég annyit mondanom, hogy az új Tankcsapdával együtt szedtem le, és azt kábé kétszer hallgattam végig, az Aktuálist még már szerintem harminckétszer. (Jó, persze, az új TCS lemez is megérne egy misét, később talán lesz arról is szó.) Nagyon régen esett meg velem ilyen utoljára, hogy ilyen, szinte kisfiús rajongással fogadjak valamit, márpedig az Aktuális nagyon megfogott. Egyszerűen rabul ejtett ez a zene és nem enged. Már hetek óta.

Pedig ha úgy vesszük, nem olyan nagy szám ez a lemez. Viszonylag egyszerű skatepunkról van szó, márpedig ebben a műfajban viszonylag nehéz újra feltalálni a spanyolviaszt, kevés olyan kiaknázatlan terület van, ahova beférhet egy amatőr (na jó, félprofi) zenekar is. Nem állítom, hogy az Aktuális egy ilyen szűz területet talált, azt viszont igen, hogy a hagyományos panelekből a legtöbbet hozták ki, sőt, kifejezetten egyedi, kellemes zenét játszanak. Nekem nagyon bejön, rá vagyok kattanva, pedig tényleg semmi extra nincsen benn. Egyszerűen csak kurvajó ez a zene, hallgattatja magát a lemez, a dallamok a fülembe másznak, a szövegeket napok óta dúdolgatom magamban.

A hangzással nem foglalkozok, szerintem korrekt a sound, ebbe nem kötünk bele. Másba sem tudunk nagyon, nagyítóval kell keresni a negatívumokat. Talán csak annyit tudok felróni a bandának, hogy az amúgy dögösre sikeredett szövegek egyes részeit egy pöttyet logikátlannak találom, továbbá kicsit összefolynak nekem a számok, nincs igazán külön karaktere a daloknak, de ez lehet csak nekem okoz problémát. Egyébként meg külön pirospont ugyanitt, sikerült elkerülni azt a gyermekbetegséget, miszerint erőltett, sablonos szövegeket írunk - kajakra őszinte érzelmek és gondolatok vannak itt elénekelve, nem is rosszul báj dö véj.

Hozzátartozik még a kritikához az, hogy az Aktuális az Ellenzék mellett nálunk mindig afféle második számú, kissé lenézett bandának számított. Az Ellenzék azóta feloszlott, jelöletlen tömegsírba temettük, a srácok viszont felnőttek, kinőttek a punk-korszakból, újra életet leheltek a bandába, teljesen új tartalommal (skate punk) töltötték fel a zenekart, elkezdtek dalokat írni, csináltak egy ütős lemezt, most pedig nem akarják, hogy mások arassák le helyettük a jól megérdemelt babérokat. (A Nem érhet véget c. szám pontosan erről szól.) A munka gyümölcse beért, a zenekar végre sínen van, és gecijó zenét játszik. Csak így tovább srácok, ez objektíven értékelve 9/10, de nekem már most klasszikus. Nem tudom megunni, és ez szerintem mindent elmond erről a lemezről.

Íme egy kís ízelítő:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://martons.blog.hu/api/trackback/id/tr211484898

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jungle Boy 2009.11.02. 23:35:22

Hát... nekem már a kezdetek óta tetszik a dolog. A Kiruccanás örök kedvenc marad, de a Van még pár bár is odapakol egy lapáttal... Csak így tovább Aktuális...
süti beállítások módosítása