Marekblog

Marekblog

Brazília 2014

2014. július 16. - Alt Gr

Múlt vasárnap véget ért a XX. labdarúgó-világbajnokság Brazíliában. Azt hiszem, keresve sem találhattak volna ennél tökéletesebb házigazdát így 2014-ben. Minden előzetes csúszás és blama ellenére a brazilok pazar vb-t rendeztek, szó nem érheti a ház elejét. Személy szerint úgy gondolom, hogy jót tesz a sportnak, ha egy ekkora sporteseménynek olyan ország ad otthont, aki az adott sportágban jeleskedik, van benne komoly múltja (persze azt sem árt, ha jelene és jövője is, mint arról a brazilok tudnának mesélni), valamint van hozzá megfelelő szurkolói kultúrája, hagyománya. Brazília gazdaságilag megérett arra, hogy 2014-re készen álljon az olimpia utáni legnagyobb torna megszervezésére és lebonyolítására, ezért szerintem bölcs döntés volt nekik adni a rendezés jogát. (Persze a FIFA-nál ez számít legkevésbé, a soron következő orosz és katari vb esetében leginkább a maffiózoknak/oligarchák, valamint olajsejkek által zsugázott lóvé döntött a helyszínről, így hát ki tudja, hogy a szügyig korrupcióban gázoló hamiskártyás focifőnök, Sepp Blatter anno milyen megfontolásokból bugázta ki a brazilok pályázatát a szavazásnál.) Arról persze lehet vitatkozni, hogy a stadionokra költött milliárdokat akár a favellák népe között is kioszthatták volna, de szerintem nem érdemes. Aki ilyen demagóg szólamokkal operál, minden bizonnyal elfelejti, hogy egy vb rendezése nem csupán azt jelenti, hogy a brazil állam belenyomja az adófizetők pénzét az egészbe, hanem ez a világ egyik legnagyobb fesztiválja, amelyet pénzügyileg rentábilisra kell kihozni, arról nem is beszélve, hogy a szponzoroknak és a reklámozóknak milyen fontos egy ilyen médiaesemény. Én nem akarom védeni a kapitalista tőkét, szó se róla, de ez a realitás: pénz beszél, kutya ugat. 2014-ben színvonalas, profi rendezvényt nem lehet megcsinálni fillérekből - sose lehetett, pláne nem mostanában. Lehet, hogy nem volt érdemes a dzsungel közepére felhúzni egy komplett arénát, lehet, hogy felvetődhetnek stadionokkal kapcsolatban bizonyos méretgazdaságossági aggályok, de ha csak azt néznénk, hogy hol van készen annyi stadion, amennyivel egy vb-t meg lehetne rendezni megfelelő minőségben, valószínűleg Anglia, Németország, Spanyolország és Olaszország adná át a stafétát egymásnak négyévente a házigazda szerepében. Igen, egy-két stadiont vissza fognak bontani, igen, tuti, hogy sok zsetont zsebre raktak a politikusok, de hát ilyen egy fejlődő ország, nincs mit tenni. Akiben meg buzog - egyébként nagyon el nem ítélhető módon - a társadalmi szolidaritás, az úgyis jól tudja, hogy megfelelően előkészített stratégia nélkül nem lehet csak úgy kincseket dobálni a riói nyomornegyedek közé. Ha valaki tényleg azt hiszi, hogy a vb-rendezés felemelte volna a szegénységből Brazília legelesettebbjeit, téved. A széplelkűek kesereghetnek, hogy márpedig felesleges volt ebbe ölni a sok-sok költségvetési pénzt, de szerintem nincs igazuk. Mindennek megvan a maga helye és ideje. Most valószínűleg nagyon érzéketlennek tűnök, hiszen a míg más betegen, éhesen nyomorog egy viskóban, addig a futballisták meg milliós prémiumokért döcögnek a pályán, még a himnuszukat sem éneklik. Lehetne erről még vitatkozni napestig, de akkor sem érnénk a végére. Valószínűleg mindkét félnek igaza van, nem akarok most igazságot tenni, nem is az én dolgom, mindenesetre azt mondom: jó helyre került a vb és jó, hogy így meg tudták csinálni.

Még egy kicsit a házigazdáról... A brazilok adták talán a legtöbbet a labdarúgásnak: az eredményeik, a stílusuk, a fanatizmusuk magáért beszél. Legendás játékosokat ontott magából a hajdan volt portugál gyarmat, úgymint Pelé, Zico, Ronaldo vagy éppen újabban Neymar... Valahogy a braziloknál mintha a kultúra, sőt, a nemzeti identitás része lenne a futball. És még csak nem is a profi élsportban kell ezt a zsigeri rajongást keresni a foci iránt, hanem a legalsó szinteken: a grundokon lejátszott meccseken a suhancok között, az önfeledt, tét nélküli örömjátékban, amit űznek a brazilok már évtizedek óta. Hol pusztán az idő eltöltéseként, hol keserűségből, hol szórakozásból, hol pedig a társadalmi mobilitás eszközeként. Fontos ez utóbbi, hiszen eddig az volt az alaptézis, ha egy szegénynegyed pályáján összefogdosol pár tinédzsert, legalább egy látens labdazsonglőrt biztos találsz köztük. Valahol ebben rejlik a brazil foci sava-borsa: a szegénység és egymásra utaltság sorra termelte ki hosszú évtizedeken keresztül azokat a fiatal zseniket, akik aztán többnyire Európában lettek sztárok végül. Sokan manapság is a nyomorból való kitörésként tekintenek egy fociszerződésre. Talán ezért olyan fontos a braziloknak a foci, mert nekik valahogy ez jutott. Ebben megmutathatják, hogy ők is vihetik valamire. És hiába írja Tóta W. Árpád liberális publicista azt, hogy kár búsulni a 7-1 miatt, inkább olyan országot csináljatok, ahol mindenki jólétben él, fogalma sincs, hogy a braziloknak ez mekkora sokk volt. Európai ember számára ez talán elképzelhetetlen gyász, amikor pont abban vallasz csúnya kudarcot, pont abban aláznak meg, amit leginkább a magadénak érzel. A világbajnokság kulturális és társadalmi hatásairól még szót fogok ejteni a későbbiekben, egyelőre azonban legyen elég annyi, hogy futballkultúrája alapján a házigazda kilétének legitimitása nem lehet kérdés, sőt, talán a leghangulatosabb hely egy labdarúgó világbajnokság szempontjából. El lehet képzelni azt a hangulatot, amit egy döntőre varázsolnak a brazilok a legendás Maracanában, ha kedvenceiknek szurkolhatnak? Libabőröztető belegondolni is. Igaz, ez sajnos nem jött össze, az időzítés nem volt tökéletes, 2002-ben kellett volna vb-t rendezniük, akkor csapatuk is volt hozzá. De ez már más kérdés.

Én már csak a helyszín miatt is egy kiugróan jó vb-re számítottam, főleg a legutóbbi, dél-afrikai után. Annyi pocsék meccset láttam akkor, ellenben olyan kevés igazán meggyőző csapatteljesítményt, hogy bíztam benne, az idei mezőny garantálja a látványos támadófocit és hogy nagyon erős válogatottak akaszthatják össze a bajuszt. (Tévedtem, bár nem teljesen - ezt még cizellálni fogom.) És akkor kanyarodjunk is rá az előzetes esélylatolgatásokra. A vb előtt a legjobb 4 közé a brazilokat, németeket, spanyolokat és belgákat vártam. A spanyolok hatalmas csalódást okozva, 2 vereséggel már a csoportkör után fájdalmasan nyerítve úgy kizúgtak a vb-ről, hogy öröm volt nézni. Ehhez képest az általam előzetesen nem túl acélosnak tartott Hollandia pedig egészen a bronzéremig menetelt. Bár meggyőződésem, hogy a belgáknak ott lett volna a helyük a legjobb 4 között, pechjükre az argentin védelemmel nem tudtak mit kezdeni, a németeknek is csak kifárasztással sikerült begyötörniük valahogy a bogyót Romero kapujába. A brazilok végül elődöntőt játszhattak, bár szerintem érdemtelenül: Kolumbiának több keresnivalója lett volna a final fourban és akkor talán a selecao megússza a nemzeti tragédiát is (bár lehet, hogy pont ez a hidegzuhany volt szükséges ahhoz, hogy a pofonból felocsúdva új várat emeljenek a romokon és újjászervezzék a brazil utánpótlást). Én meglepődtem, hogy sokan nem vették eléggé komolyan ezt a német csapatot, márpedig ez a generáció szerintem győzelemre termett, amit igazoltak is. A Konföderációs Kupa alapján úgy sakkoztam, hogy a brazilok, bár nincs világverő csapatuk, eljutnak az elődöntőig, ahol aztán megszakadnak a szívek és Németország kiejti őket, majd pedig a döntőben a németnek aztán a spanyolokat legyűrő belgákkal csapnak össze. Bár Argentínának nagyon erős kerete van (az Agüero, Messi, Higuain, di Maria támadósor egészen félelmetes), mégsem gondoltam volna, hogy idáig juthatnak. Alejandro Sabella tökéletesen megszervezte a csapata védekézését (talán Murinho-tól nyúlta a technikát?), és a klasszikus argentin foci antitézisével, biztonsági játékkal, stabil védekezésre és kontrákra (nomeg szerencsétlen Messire) építve egészen a döntőig repítette csapatát, amin én nem győztem ámulni és bámulni. A belgák nem okoztak csalódást, küzdöttek böcsülettel, tisztességesen helytálltak, nem sokon múlt, hogy nem ők mentek tovább. Ahogy az elődöntőben a hollandok ellen is nüanszok döntöttek. A hollandok 2010-ben vb-döntőt játszó generációját nagyrészt leváltotta van Gaal kapitány, de azért ott maradt egy Robben, egy van Persie, egy Kuyt, és a többi fiatallal, valamint van Gaal zsenialitásával az Oranjét újfent egy hatékony gépezetté sikerült varázsolni, bár az igazán szép, totális futballra emlékeztető támadójátékkal adósak maradtak a torna kieséses szakaszában (kivéve persze a brazilok ellen, de hát védelem nélküli, szétesett csapat ellen nem kunszt játszani, azt kötelező volt behúzni).

A csoportkör után roppant elégedett voltam, habár igazán kiemelkedő formát talán senki sem mutatott. Az argentinok és a belgák annak ellenére, hogy hibátlanok maradtak a csoportküzdelmek során, nem győztek meg túlságosan, viszont a franciákat sokan már jó előre világbajnoknak kiáltották ki a három fordulóban mutatott teljesítményük alapján. Már akkor is gondoltam, hogy nem árt az óvatosság, hátrább az agarakkal, csak nyugtával a napot. Bár egyik barátom szerint a két legjobb csapat a német és a francia volt, nekik kellett volna játszaniuk a döntőt, de hát végül is találkoztak és a németek viszonylag sima, ámbár nem gólzáporos meccsen átléptek rajtuk. Hollandia impozáns játékkal verte mindhárom csoportbeli ellenfelét, köztük a címvédő spanyolokat sikerült emlékezetes meccsen 5-1-gyel búcsúztatni. A németek bár jól bekezdtek C. Ronaldóék kitömésével, de utána a Ghána elleni meccsen viszont inkább az afrikai alakulat tűnt erősebbnek, és a németeknek volt hízelgő az iksz. A németektől sokkal látványosabb és hatékonyabb támadójátékot vártam, mintha tudatosan rápihentek volna a világbajnokság kieséses részére. A brazilok egyáltalán nem voltak meggyőzőek, a horvátok elleni meccsen a bíróval együtt álltak ki a pályára - ott nagyon belenyúltak a játékvezetők a meccsbe, otromba módon. Talán a leggyengébb csoportból jutott tovább a sokáig lesajnált Kolumbia, amely aztán a vb legszimpatikusabb csapatává nőtte ki magát, bár sajnos nem jutott el az elődöntőig, mint 4 éve a hasonló utat bejárt és szintén végtelenül tetszetős játékot prezentáló Urugay, Diego Forlán vezetésével. Az előzetesen halálcsoportnak kikiáltott D kvartettből 1. helyen nagy meglepetésre Costa Rica ment a nyolcaddöntőbe, és csak utána érkezett második helyen Urugay harapós válogatottja, amelytől, azt hiszem, én és sokan mások is többet vártak a vb-n. Rengeteg gól született a vb ezen szakaszában, így beigazolódni látszott a sejtésem, hogy ez tényleg igazán fasza vb lesz. A támadójáték reneszánszát, mit reneszánszát, diadalmas feltámadását és dicsőséges bevonulását láthattuk, nem is akartam hinni a szememnek a gólátlag láttán, így hát nagyon kíváncsian vártam a kieséses szakaszt...

...és csalódnom kellett. Jöttek a rosszabbnál rosszabb meccsek, az argentinok beparkoltatták a védelem buszát a kapu elé, Costa Rica a hollandok ellen szintén a bunkerfocit erőltette, de minimáljátékot mutatott be a nyolcaddöntők során mindenki. A németek nagy nehezen verték csak Algériát (vagyis a francia B-t :D ), a franciák is csak a végén törték fel a nigériai védelmet, ám akkor rögtön két gólt is berámoltak gyorsan. Az egyetlen őszinte, igazán lelkes focit egyedül Kolumbia tudta elővezetni, így Urugay magabiztos kiverése után rögtön nekik szurkoltam. Kár, hogy a negyeddöntőben a pocsék Brazília állta James Rodrigezék útját, akik azonban valószínűleg ekkor játszottak a vb-n a legjobban, mert el kell ismerni, hogy nagyban domináltak a meccsen, Rodrigezéknek nem sok esélyük volt. Nagy kár értük, azt hittem, az eddigi magabiztos játékuk alapján, hogy képesek lehetne hazai pályán kiverni Brazíliát. Mekkora szám lett volna! A németek átverekedték magukat a franciákon, a hollandok viszont nagyon megszenvedtek Costa Rica ellen, bár tény, hogy nehéz mit kezdeni azzal, ha az ellenfél a 11-esekre játszik és 9 emberrel védekezik. Nem lehet ezért kárhoztatni a közép-amerikaiakat, de szerintem annak nincs sok értelme, ha valaki tudatosan blokkolja a játékot, az nem foci, az antifoci, az a Murinnyó-taktika, azt meg nem szeressük. A sors azonban igazságot szolgáltatott, van Gaal zseniális taktikai húzásával (kapust cserélt a 121. percben) a hollandok mentek tovább. Az argentinok véleményem szerint kiegyenlített meccsen verték meg a velük nagyjából egálban játszó belgákat, és így ki is alakult az elődöntők párosítása. Német-brazil, holland-argentin. Micsoda partik! Itt már csak az igazi nagycsapatok voltak érdekeltek. A torna eddigi részéből kiderült számomra, hogy a brazilok kevesek, mint mackósajtban a brummogás, ráadásul nem tudják elviselni a rájuk nehezedő terhet, így a Nationalelf olyan schimán átgázol rajtuk, mint Szent Pál az oláhokon anno. Ennyire simára azonban én sem számítottam... Németország valósággal lemészárolta Brazíliat, megalázta, gang bang-be csapta, leszopatta az akkor már legnagyobb sztárjuk, Neymar nélkül felálló és Thiago Silvát eltiltás miatt hiányoló hazaiakat, az arcukra élvezett, aztán pedig beletörölte a függönybe, csak a miheztartás végett. És ráadásul úgy lett 7-1, hogy a németek úgy jöttek ki a második félidőre, hogy nem akarják a földbe döngölni Brazíliát... Hát, így sikerült. :D Schürrlének elfelejtettek szólni, hogy már nem kell focizni, így ő gyorsan még lőtt kettőt Julio Cesár kapujába. :D Olyan rövidzárlatot, amit a brazil védelem produkált az első félidőben, sehol sem láttam még. 3 gól 4 perc alatt... Felfoghatatlan dráma. Hatalmas, legendás meccs volt, sokáig fogjuk emlegetni, én is külön kitérek rá. Ezek után a másik találkozó nem ígért hasonló gólesőt, és hát a holland-argentin meccsben nem is kellett csalatkoznunk. Az még rendben van, hogy az argentinok hozták a szokásos minimáljátékukat, de a hollandok se erőltették meg túlságosan magukat, csak a hosszabbítás végén próbálták összeügyeskedni a remélhetőlek továbbjutást érő találatot - akkor is elsősorban az egyébként egész viadalon elnyűhetetlenül robotoló, fáradhatatlan Robben húzta a csapatot. Megmondom őszintén, én rendes játékidőn belüli holland győzelemre számítottam (aztán pedig egy nagyon király német-holland döntőre), azt hittem, eddig tart majd az argentinok ámokfutása a futball ellen, de nem, Messinek megadatott, hogy világbajnoki döntőben játszhasson. A veretes argentin névsor alapján tényleg ott a helye ennek a csapatnak a legjobbak között, ám az egész vb-n mutatott játék alapján aligha, még ha a védelem atombiztos is volt végig, főleg Mascherano jóvoltából. A vb-döntőtől azt vártam, hogy a németek erre a meccsre időzítik a legjobb formát és végre feltörik a masszív argentin védelmet. Nem így lett... A németek a döntőt Löw húzásaival és az orvosi stábjukkal nyerték meg, ugyanis jól látható volt, hogy az argentin védelem 120 perc után már nem volt a helyzet magaslatán és Götze egy ilyen kihagyást kihasználva lőtte be a végül vb-győzelmet jelentő gólját. Egész egyszerűen a németek addig ostromolták a várat, míg a védők el nem fogytak fizikálisan. Kifárasztották őket. Ebből a megvilágításból pedig úgy gondolom, több szerénység kellene német részről, vissza kéne venni az arcból, mert ez bizony nem sokon múlt... Hozzáteszem, szerintem a legjobb csapat nyert és a németek mostani generációja abszolút aranyra termett nemzedék, de az igazán magabiztos foci elmaradt. A győzelmet azonban nem kell magyarázni, a jogossága vitathatatlan, 2014-ben jobb csapat híján Németország a világbajnok, ezt senki sem veheti már el tőlük és szerintem senki sem kérdőjelezi meg, hogy a legjobb helyre került a kupa. Az argentinok hiába rukkoltak elő a legjobb játékukkal a tornán, a ziccereket érvényesíteni kell, márpedig csatáraik fontos pillanatokban hibáztak, elég csak Higain elhamarkodott lövésére gondolni, mikor rá is vezethette volna Neuer-re a labdát. Hát, dióhéjban így láttam a vb-t, de most nézzük meg, mi a véleményem az egyes csapatokról külön-külön.

Még mielőtt ebbe belefognék, pár általános gondolat.

  • Igazából egy csapat sem dominált túlságosan a tornán, aminek nem örülök. A 4 évvel ezelőtti vb-n azonban mind Hollandia, mind Spanyolország, mind Urugay jelentős erődemonstrációt tartva intézte el az ellenfeleit (a spanyoloknál ez főleg a labdatartásban és a kidolgozott helyzetekben, míg a másik két csapatnál gólokban is manifesztálódott), idén azonban semmi ilyesmi nem volt. Az argentinok emelkedtek ki a védelmükkel, a németek pedig a csapatmunkájukkal és a szövetségi kapitányukkal. Jah igen, ott van Kolumbia, de ők sajnos csak a legjobb 8-ig jutottak.
  • A vb elején mindenki a dél-amerikai alakulatok meglepő előretöréséről beszélt, valamint a kiscsapatok (lásd Costa Rica) váratlan helytállásáról, aztán később helyreállt a világ rendje (ebben nagy szerepe van annak is, hogy a negyeddöntőkben egymást intézték el több ízben is a dél-amerikai nációk). Az az igazság, hogy mostantól erre kell számítani: összerázódott a mezőny, nincsenek már nagy különbségek csapatok között. Ennek több oka is van. Egyrészt kiváló, rutinos szakemberek dolgoznak az egyes válogatottak kispadjánál, komoly szakmai munkát végeznek, így jól fel tudják készíteni a papíron gyengébb csapatukat is az ún. nagycsapatok ellen. Az edzők exportja már egy ideje megfigyelhető, sokan mennek el jó pénzért kapitánykodni egy kis időre, lásd László Csabát, aki bár nem AAA-kategóriás szakember, mégis megfordult az ugandai és a litván válogatottnál is. Kellemes meló, viszonylag stresszmentes is, nem csoda, hogy sokan ezt választják az egyébként mára nagyobb presztízsű klubmunka helyett. Továbbá azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyre többen játszanak komoly európai csapatnál, így már egy Nigériát vagy Costa Ricát sem lehet félvállról venni, hogy a Jürgen Klinsmann által gatyába rázott jenkikről ne is beszéljünk.
  • A kieséses szakasz rettenetes volt, senki sem mert kockáztatni, igazán nyílt sisakos küzdelmet csak a kolumbiaiak vállaltak fel, talán ezért is csíptem őket annyira. Tényleg erre halad a világ futballja? Tudom, hogy nagy a tét, de így mi értelme játszani? A holland-argentin mégis mi volt? Hogy fordulhatott ez elő? Rettenetes... Nosztalgiából megnéztem a német-olasz elődöntőt 2006-ból, ott a hosszabbításban volt olyan iram, hogy még a kommentátor Urbán Flórinak is leesett az álla, pedig ő nem egy matyóhímzés! Pedig az a meccs is 0-0 volt, de úgy mentek előre a csapatok, mintha nem is lenne középpálya! Ehhez képest mit láttál az argentin-hollandon? Állóháborút. Maginot-vonal, megvan? Az a baj, hogy nem csak a vb-ken, hanem a BL-ben is ezt látom. Persze focinézőként könnyű ezt mondani, nincs rajtam az eredménykényszer, de én helyzeteket szeretnék látni... Egy vb-ből nem lehet ítélni, de remélem, ez nem folytatódik így 4 vagy akár 2 év múlva... (Kit akarok átverni? Dehogynem...)

Akkor nézzük tehát a fontosabb csapatok szereplését:

  • Brazília: Kezdjük rögtön a brazilokkal! Hatalmas volt a nyomás a játékosokon, a hazai közvélemény a realitásoktól távol eső, túlzó elvárása a cím otthon tartása volt... Ezzel a csapattal ez nem jöhetett össze... Hol van ez a generáció akár a 2002-eshez képest? Sehol... Ez a Thiago Silva és David Luiz fémjelezte válogatott már nyomokban sem tartalmazta azt a brazil focit, amit annyira szerettünk. Ez egy brusztoló, keményen védekező, teljesen kilúgozott, mondhatnám átlagos játékot képviselő csapat volt. Épkézláb csatár nélkül nem lehet vb-t nyerni, az egy szem Neymar meg kevés a megváltáshoz... Szerintem egyébként Neymar is nagyon túl van értékelve, jellemző erre a gárdára, hogy a legnagyobb ásza ez a csodagyereknek kikiáltott egyszálbelű szerencsétlen, aki meg tud csinálni két cselt, de hol van a Fenoméntól? (Gy.k.: Ronaldóról beszélek.) A Konföderációs Kupán földbe döngölték a spanyolokat, de ez nem szabadott volna, hogy megtévesszen: a spanyolok még a braziloknál is hitehagyottabban és fáradtabban játszottak - akkor is, most is. A nagyon cikit elkerülték, az elődöntőig valahogy eljutottak, de aztán a németek megadták a kijózanító verést, ami után most a braziloknak újra kell gondolni sok mindent. Vajon van-e még létjogosultsága a brazilos focinak? Még ha sikerülne is összecsődíteni egy valóban jó gárdát, lehet még ezzel eredményeket elérni a mai fociban? Ez itt a kérdés... A brazil utánpótlási rendszert mindenképpen át kell szervezni (talán épp a mostanában referenciaként tekintett német vagy spanyol modellhez hasonlóan), de vajon mi a helyes eljárás a tehetségek kiválasztásakor? Brazília felejtse el a hagyományait, és építsen egy olyan csapatot, aminek semmi karaktere nincs? Vagy erőltessék továbbra is a joga bonitot? Emlékszünk, '82-ben hihetetlen menő csapattal álltak ki, aztán az olaszok eltörölték őket, mint a taknyot. Keményen, ellentmondást nem tűrően. Talán ott tört el valami... Én nagyon remélem, hogy a brazil foci feltámad hamvaiból és látni fogunk még új Peléket, új Zicokat, új Ronaldókat!
  • Németország: A mostani vb-cím a német utánpótlás-képzés teljes sikere. Kitartó munka eredménye. Elég ránézni a keretre, és látható, micsoda illusztris társaság ez: Neuer, Lahm, Schweinsteiger, Hummels, Kroos, Götze, Reus, Müller, Schürrle... + a honosított Özil, Khedira, Boateng, Mustafi... Igazi aranygeneráció. Nem véletlen, hogy a foci aranyszabálya szerint a csapatépítés ott kezdődik, hogy "végy egy jó kapust"... Hát, Neuer személyében a németek megtalálták Oliver Kahn méltó utódját, és azt hiszem, Neuer már most legendás hálóőr. Végtelenül magabiztos, laza arc, amolyan badass figura... Azt a hanyag eleganciát, ahogyan söprögetett a vb-n, nem lehet elfelejteni - szinte lábbal is olyan jó, mint kézzel. Thomas Müller alighanem nem fog soha Gerd Müller-i státuszba emelkedni, az a veszély nem áll fenn, de a Klose által megdöntött vb-gólcsúcsot biztosan ő fogja túlszárnyalni. Kell Lahmnál jobb irányító hátul? Kell Schweini-nél jobb karmester a középpályán? A sok fiatal tehetséges csatárról, mint Götze, Reus, Draxler, még nem is beszéltünk... Egyébként személy szerint nekem Neuer a kedvencem, valahogy a legnagyobb német ikonok mindig a kapusok közül kerülnek ki... :D Száz szónak is szó a vége, ez a német csapat végre összeért, és ennek a munkának itt van a gyümölcse: 24 év után újra világbajnokságot nyertek, teljesen megérdemelten. Talán legközelebb már nem nyomasztja őket a nagy tét, és sokkal lazábban játszva tudnak majd támadni is, mert most sokszor nem éreztem őket olyan dominánsnak, bár ez állítólag azért volt, mert Löw folyamatosan forgatta a csapatot, kísérletezett, és az elődöntőre találta meg az ideális elrendezést...
  • Argentína: Szegény-szegény argentinok... Alejandro Sabella felépített egy tökéletes védelmet, és kontrajátékra rendezkedett be. Majdnem sikerült tökélyre vinni a művet - de milyen jó, hogy nem! Az egész vb alapján nem érdemelték meg. Ilyen játékkal nem. Messi megdicsőülhetett volna úgy, hogy különösebben semmit sem tett az egészért. Maradona azért mégiscsak Maradona marad... Messi nem érdemelte meg, hogy világbajnok legyen, érzésem szerint végig fásultan, egykedvűen játszott, bár tény, hogy sok jó passzal kiszolgálta csapatát és párszor megvillantotta szuperklasszisát. Mert hogy korszakos zseni, az tény. De ahhoz, hogy valakit egy szinten lehessen emlegetni Maradonával, ahhoz bizony több kell... Szerintem a hosszú és sikertelen szezon nagyon rányomta bélyegét Messi világbajnokságára. Már mindent megnyert, amit csak lehet, már csak ez az egy cím motiválta, és csupán a legvégén bukott el... A Barcelonában Messi már nem a régi, nem találja a helyét, és nagyon látszott rajta, hogy nem élvezi a focit. Rossz ezt látni, de az is tény, hogy ilyen adócsalós történetek után valahogy nem tudom sajnálni a fiút... Mindenesetre Argentína csatársora bivalyerős, bárki megirigyelhetné az Agüero-Di Maria-Higuain trojkát... A védelemben pedig Mascherano olyat teljesített az egész vébén, ami minimum megsüvegelendő, de akár egy MVP-díjjal is jutalmazhatták volna. (Azt azonban Messi kapta, szerintem érdemtelenül. De hát jába van, a FIFA ki akarja nyalni a seggét...) Összességében azt mondom, a döntő megérdemelt végállomás volt ennek az (egyébként parádésan tehetséges és sokra hivatott) argentin generációnak...
  • Hollandia: Tőlük senki nem várt semmit és mégis elvitték a bronzot... Luis van Gaal jól összerakta ezt a csapatot, én csak azt sajnálom, hogy nem rukkoltak elő jobb játékkal. A kieséses szakaszban már egyedül csak Robbenen láttam, hogy akar, hogy nyom, hogy megy előre, a többiek vagy nem tudtak, vagy nem akartak a nyomába szegődni. Mexikót még egy huszáros hajrával verni tudták, de se Costa Rica, se Argentína ellen nem találtak be, ami édeskevés... Brazíliát persze simán legyakták, de hát túl sok sportértéke nincs megölni a halottat. Csóri braziloknak még a tisztes búcsú sem jött össze, nem tudták kozmetikázni a szereplésüket egy esetleges bronzzal, Hollandiának ellenben ez kötelező házi feladat volt. Még így motiváció híján is, hiszen a játékosok kijelentették, kár bronzmeccsel szívatni az elődöntők veszteseit. Ehhez képest nagy volt az öröm a végén, mégsem olyan rossz azért bronzérmesnek lenni... :) Robbennek ez volt az utolsó esélye vb-t nyerni, sajnáltam is rendesen. 4 éve közel voltak hozzá, de azt a spanyol armadát akkor nem lehetett megállítani, az az ő nagy korszakuk volt. Én egyébként német-holland döntőnek jobban örültem volna, de hát ugye ahhoz fel kellett volna törni az argentin védelmet... A hollandok mindenesetre emelt fejjel mehetnek haza, sok helyzetet dolgoztak ki, támadtak, de ez most kevés volt. Azért kemény lett volna, hogy van Gaal úgy megy Manchesterbe, hogy nyáron behúzta a vb-t holland kapitányként így lazán... :D
  • Lehetne még írni a kiváló belgákról, akiknek nem kell csüggedniük, mert bennük még nagyon sok van, az amerikaiakról, akiknek Jürgen Klinsmann megtanította, hogyan kell focizni, a csodálatos kolumbiaiakról, akik számomra a vb kedvenc csapata, vagy éppen a csalódást keltő Urugay-ról is a harapós Suarezzel egyetemben, de minek...

És akkor következzenek a vb legjei, számomra. Hatalmas médiaközhely, de egy csokorba gyűjtöttem ezeket, alább olvasható. :D

A legmaradandóbb emlék
Jópár emlékezetes pillanattal is szolgált a vb, pár pontban összefoglalnám ezeket. Vagy akár írhatnám úgy, hogy ez a lista, amire emlékezni fogok a 2014-es vb-ről.
1. Németország-Brazília 7:1. Nem is lehet kérdés. Sokak szerint sporttörténelmi meccs, van benne valami. Ajánlom Bede Márton idevonatkozó írását.
2. James Rodrigez. Örültem neki, hogy Müller nem lőtt többet, és ő lett a torna gólkirálya. Ez a srác volt a vb-sztárja, ez egyértelmű!
3. Suarez harapása. Ennél tényleg csak az volt keményebb, mikor élete utolsó meccsét játszó Zidane a vb-döntőben lefejelte Materazzit. Mémtenger, röhögés, kész ez a pali.

A legszimpatikusabb csapat
1. Kolumbia. Kérdés?
2. Hollandia. Amikor a játékosok kérték van Gaalt, hogy állítsa be a 3. számú kapust, mert csak ő nem játszott a vb-n a 23-as keretből, akkor az milyen csapatszellem már? Roppant szimpatikus jelenet volt, és jól mutatta a holland morált.
3. Németország. Ezt a német válogatottat nem lehet nem szeretni. Hol van már a klasszikus német foci? Ezek a fiúk támadtak, védekeztek, és totál együtt vannak. Bírom őket!

A legszebb jelenet
1. David Luiz mutatja a közönségnek, hogy James Rodrigez az igazi király. Nálam ez mindent vitt, sportszerűségből csillagos ötös.
2. Van Persie a holland törzsszurkolónak, a generálisnak adja a bronzérmét. Kijárt neki.
3. Schürrle a vb-döntő után nem hiszi el, hogy világbajnok lett. Néz a barátnőjére, ő meg a csávóra. Schürrle meg van hatódva, a csaj meg irtó büszke a pasijára. Hatalmas jelenet volt.
+1: Amikor Robben az elvesztett 11-es párbaj után megvigasztalta a síró kisfiát. Az állat volt megint.

A legnagyobb mém
1. Suarez harapása, egyértelmű. Most már erről marad híres örökre.
2. A mémvilág alaposan feldolgozta a 7:1-et. Főleg a Trollfoci... :D 
3. Alejandro Sabella majdnem elájult, úgy dőlt hátra az argentinok egyik meccsén. Természetesen mémesítették. :D

A legjobb meccs
1. Belgium-USA (2:1)
2. Németország-Ghána (2:2)
3. Franciaország-Svájc (5:2)

Lezajlott tehát a vb, de érdemes előre tekinteni. 2 év múlva Franciaországban lesz az EB, és hát azt hiszem, joggal mondhatjuk, a német válogatott bejelentkezett a címért, abszolúte esélyes. Sokak szerint német hegemónia következik most a világfutballban, én ezt nem is kívánom cáfolni, mert tény, hogy ők csak erősebbek lesznek (továbbra is Löw-vel a fedélzeten), de a belgák is beérhetnek, már nagyon ott lesznek a szeren, és ne felejtsük el, jönnek a spanyol fiatalok is, úgyhogy nagy csata várható... A házigazda franciákról nem is beszélve, nomeg a hollandok is akármikor odaférkőzhetnek a legjobbak közé...

Még egy valamiről nem beszéltem, pedig ígértem. A vb társadalmi vonatkozásairól. Az, hogy a dél-amerikai csapatokat népünnepély fogadja otthon, nem meglepő. De hogy a németeket mi várta a győzelem után Berlinben, az valami félelmetes! Németország történetében nagyon fontos ez a vb-cím, nem véletlen, hogy együtt szurkolt Angela Merkel kancellár és Joachim Gauck államfő a VIP-ben (Orbán mellett, természetesen), ők is tökéletesen átérezték a dolog fontosságát. 2006-ban, a hazai vb-vel kezdődött a folyamat, ami mára visszaadta a németeknek a büszkeségüket, sőt, a nemzeti identitásukat. Korábban ugyanis nem dívott németnek lenni, zászlót lengetni pedig kifejezetten ciki volt, kinézték érte az embert, mondván, mocskos nacionalista. A németekben mély nyomott hagyott a nácizmus, így az NSZK-ban a komplett rendszert az el- és befogadásra, a szolidaritásra és a nacionalizmus teljes kiirtására építették. Mostanra azonban eljutottunk odáig, hogy a németek újra németnek érzik magukat, és újra büszkén lengetik a zászlót és éneklik a himnuszt. Ezt az elfojtott identitást pedig a foci hozta elő újra a németekből, Neuer-ék voltak az oldószer: ez volt az a paradigma, amely mentén egyesülhetett az ország és újra kibontakozhatott az egészséges nacionalizmus. Ennél kevés örvendetesebb dolog történhetett volna 2014 internacionalizmusra nevelő Európájában!

Összességében mit mondhatnék? Bár a statisztikák alapján minden idők legjobb vb-je volt (a gólátlag szerint is), de én azért nem ragadtatnám magam ilyen kijelentésekre. Lehetett volna sokkal jobb is. A győztessel elégedett vagyok, de 4 év múlva, Oroszországban remélem tetszetősebb lesz a játék, és több, magas szinten futballozó csapat néz majd farkasszemet egymással. Jah, és ne felejtsük: 4 év múlva akár mi is ott lehetünk, ha beérik a sok összetartás és Pinyő legényei kivívják a szereplést a vb-n! :D SARCASM OFF. :D

Poénok:

  • a német foci válogatott csak nyaralni nézett le, egy hétre!
  • Úgy elmennék 1-7 re Brazíliába.
  • senki se kapcsoljon el, a mutatott játék alapján a brazilok szerintem még a szünetben is kapnak kettőt
  • Nem Neymar kidőlésén múlt, itt sokkal alapvetőbb problémák vannak. Nincs elég stadionjuk, az a nagy büdös helyzet.
  • Most büntették meg az M1-t.....este 22:00-tól 2x45 perc pornót adtak le...Szoptak a Brazilok
  • A brazil valogatott uj tamogatoja a 7up!!!!!!!!
  • haverom írta ki : akciós a brazil mez a lidlben .
  • Az idei VB-n a nyitás óta először látom ,hogy milyen színűek a székek.....de szép is ez a sport!!!!! rosszul tolódtak!
  • Scolari dúdolhatja: mához 1-7-re már nem leszek itt,
  • most kellene exportálni Pinyőt, rájuk férne egy kiadós összetartás!
  • Szamba bérletemet leszúrható kerti törpére cserélném!
  • Ezek kb olyat játszanak, mint mi gyerekkorunkban a grundon sötétedéskor: Az utolsó gól nyer, oké?
  • Egy ilyen brazil csapatot a mennyei megyeiben kutyákkal kergetnék el a faluból...
  • Vigyázz! Támadni akar! Ja nem... Ez csak Brazília...
  • ÚJ REKORD SZÜLETETT!!! A brazilok vagy már 10 perce nem kaptak gólt!
  • még egy gondolat Szujó Zoli tollából a tegnapi meccshez: Mondjuk a Playstation ilyenkor mar megkerdezi, hogy akarok-e szintet valtani...

A bejegyzés trackback címe:

https://martons.blog.hu/api/trackback/id/tr286514499

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása