Na hát ezt is megértük. A Viktor elveszi a nyugdíjunkat, enyves mancsához csak úgy ragad a bankjegy. A szemét disznó, meg az a nagypofájú Matolcsy, annak külön is a kurva anyját. 

A magyar nép kb. így reagálta le az elmúlt hetek, napok eseményeit. Saját tapasztalataim alapján mondom, hogy ez bizony a teljesen apolitikus embereket is lázba hozta: mindenki elkezdett számolni, osztani-szorozni, és mindenki - teljesen jogosan - úgy érzi, hogy a kormány most éppen megfosztani készül őt sok éven át dédelgetett, fialtatott magánvagyonától. Igaza van a Véleményvezérnek, ezzel a saját sírját ássa a Fidesz, ebből így bukta lesz 2014-ben.

Ráadásul azt sem mondhatjuk, hogy ennek a döntésnek nincs jelentősége. Ez a játék már nem babra megy: a '90-es évek egyik legnagyobb szerkezeti reformját készülnek eltörölni Orbánék. Ha ezt meglépik, már nehéz lesz visszacsinálni, és több évtizedes távlatokba kimenő hatása lesz (hogy a nyugdíjrendszerre káros, az csak Matolcsyék számára nem  nyilvánvaló, még egy tehetségtelen közgazdászhallgató is látja, pedig... :D). Nem tudom, tisztában vannak-e ezzel a téttel döntéshozóink, és azzal a hatalmas felelősséggel is, ami ezzel jár. Ha ez a dolog nem jön be, akkor egy egész országot tettek tönkre, bizony ám.

Most nincs időm kifejteni és a kályhától kezdve leírni, hogy mit gondolok erről és úgy általában a második Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról (aminek most már a filozófiai alapjai is vannak), de annyit már most meg kell jegyeznem, hogy hatalmasat csalódtam a kormányban. Nyilván lehet mérlegelni, lehet érveket és ellenérveket találni, de ezt egy civilizált európai országban nem lehet megcsinálni. Szemtelen és pökhendi ez a stílus, ejnye - tartsd a kezed, had verek rá.

Én kb. most léptem ki a Matolcsy-féle közösségből. Személyes meggyőződésem, hogy mikor én elérem a jelenleg érvényben lévő nyugdíjkorhatárt, egy árva fityinget sem fogok kapni az államtól. Majd szépen gyűjtögetek, felhalmozok és a megtakarításaimat fogom felélni, amiket egy élet munkája során összeraktam. Nem akarok egy állam csecsén lógó eltartott lenni. Kevesebb szánalmas dolgot tartok annál, hogy sokaknak (meglepetésemre még tanult, felvilágosult értelmiségieknek is) életcéljuk ebben az országban a nyugdíj: alig várják, hogy ők is az inaktívak táborát gyarapíthassák (aztán akár jogos a fizetett szabadságuk, mert végiggürizték az életüket, akár nem). Nekem nem kell a nyavalyás nyugdíjuk, majd megoldom magam.

Élj együtt, halj meg egyedül. Íme, épül a szép új világ.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/12/09/rogan_a_nyugdijvagyon_nem_az_embereke/