Marekblog

Marekblog

Szörényi 4 prezident

2013. augusztus 24. - Alt Gr

Szörényi véleménye az Alföldi-féle István, a királyról.

Imádom Szörényit, a jobboldal messze legautonómabb értelmiségije, aki magától értetődő természetességgel beszél őszintén ilyen kényes, konfliktusokat gerjesztő, vitás kérdésekről is. Nem követi a pártideológiát és nem zárja kalodába az egyfelé beszélés szigorú és mindennemű nyilvános véleményszabadságot kiölő elvárása. Bár a cikk megpróbálja úgy beállítani, mintha percek alatt változtatná a véleményét, a valóságban a saját elveihez következetesen kiálló művészről van szó, aki nagyon jól látja társadalmunk alapvető problémáit. Arról már nem is beszélek, hogy remek zenész, és az Illéssel, a Fonográffal örökre beírta magát a magyar könnyűzene történetébe, majd az István, a királlyal pedig nemes egyszerűséggel az utóbbi 30 év messze legnagyobb magyar kulturális teljesítményét tette le az asztalra (Bródy Jánossal és másokkal karöltve természetesen). Legenda, példakép, művész. Egy kiváló magyar ember.

A bejegyzés trackback címe:

https://martons.blog.hu/api/trackback/id/tr635475169

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

serial sinner · http://wdcry.blog.hu 2013.08.25. 21:19:54

Bár egy kicsit túloz a poszt, de az biztos egyik legautonómabb művésze.

"aki nagyon jól látja társadalmunk alapvető problémáit"

És mégis mik ezek?
Labanc - kuruc ellentét, katolikus papok, a fejünk fölött hadakozó politikusok, vagy hogy a mítoszaink rabjai vagyunk?

Alt Gr 2013.08.25. 22:59:15

Kelet és Nyugat közötti őrlődés, népi vs. urbánus szembenállás, kettéosztottság, stb. Korábbi interjúira is utaltam ezzel.

Egyébként 10-20 év és sok szociológus munkája kellene, de megérné kutatni a magyar néplélek rejtelmeit. Mert bár nem homogén, de hogy van ilyen, az biztos!

Az István, a király elemzésébe nem akarok most belemenni, mivel 1) nem láttam Alföldi rendezését 2) nagyon messzire vezetne. Én alapvetően az igazságot keresem mindig, és abból nem elég csupán a történelemre és a "tényekre" hagyatkozni. Mindenesetre ha elfogadjuk, hogy úgy volt a sztori, ahogy azt a krónikások leírták és a mainstream történészek tartják, akkor is ismernünk kell a kor erkölcsét, szokásait, kultúráját és némi pszichológiai érzékkel is rendelkeznünk kell, ha méltányosan meg akarjuk ítélni István királyt és tetteit. Szerintem európai mércével mérve is nagyon komoly életművet rakott le az asztalra, Magyarország még ma is áll és ez sokban neki köszönhető. Koppányra sokan szeretik ráaggatni a magyarság ősi hagyományainak őrzőjét, a valóságban viszont inkább a hatalomvágya hajtotta, mintsem a kultúránk védelme. Nehéz dolog kultúrát váltani, ma talán fel sem fogható, mennyire. De hát akié a föld, azé a vallás, már akkoriban is így ment, és hát ha István felvette a kereszténységet akkor az országa is felvette. Én nem kételkedem abban sem, hogy szentéletű ember volt, még ha Koppányt - vagy épp másokat - felnégyeltetett. Aki szenet lapátol, előbb utóbb összepiszkolja magát - aki politikusnak adja fejét, az nem maradhat feddhetetlen, ha hatalmon akar maradni. A hatalmi logika, a racionalitás sajnos elég sokszor gátlástalanságot kíván, ami keresztény erkölcsbe ütközik. Ezt nem lehet kivédeni. Én nem vetem meg ezért Istvánt, csak azt tette, ami korának szokása volt és amit ésszerűnek gondolt.

Szörényiék műve teljesen más tészta. Az egy rockopera. A valóság, a történelem egy újrafeldolgozása. Művészet. Van egy története, vannak benne karakterek, van benne dráma, van mondanivalója. Csak annak bálványdöntés az István, a király (főképp az új verzió, amit még 1x mondom, nem láttam, csak hallottam róla egy s mást), csak annak deheroizálás (lásd Bayer Zsolt levelét), aki makulátlan hősöket szeretne tisztelni, aki már-már mitikus nagyságba emelkedő héroszokat szeretne a pórnép elé vetíteni. Én az árnyaltabb jellemű, esendő férfiemberként bemutatott, valósághoz közel álló István a királyt is ugyanúgy szeretem, ha nem jobban. És nem hiszem, hogy a művészetnek a mítoszteremtés lenne a feladata, ahogy a mítoszdöntés sem. Csupán ábrázol, elgondolkodtat, érzelmeket csal elő belőlünk, esztétikai gyönyört okoz: ez a művészet.

Ennek ellenére persze a magyarságnak szüksége van egy legkisebb közös többszörösre, amit mindannyian el tudunk fogadni. Ilyen volt Hofi Géza, ilyen az Indul a bakterház és - bár elég vad az összehasonlítás - ilyen volt az István, a király is. Túlnőtt Szörényiéken és szakrális köntöst kapott, ily módon érinthetetlenné és tabuvá vált. A bátor kézzel való újraértelmezést nem szabad István, a keresztények vagy épp a magyar nemzet elleni támadásként értékelni, aki ezt így érzi, az vagy hülye, vagy direkt kelti a feszültséget. Alföldi rendezése lehet ízléstelen, zeneileg igénytelen, közhelyes, de ez csak egy színdarab. István viszont létező személy volt és a legnagyobb királyunk, akárhogy is van. Büszkék kéne lennünk rá, ahogy Szörényiékre is.

serial sinner · http://wdcry.blog.hu 2013.08.26. 21:06:45

@Alt Gr: "Kelet és Nyugat közötti őrlődés, népi vs. urbánus szembenállás, kettéosztottság, stb"

Ezek törésvonalak tényleg nagyon mélyen belevésődtek a magyar társadalomba.

"Egyébként 10-20 év és sok szociológus munkája kellene, de megérné kutatni a magyar néplélek rejtelmeit. Mert bár nem homogén, de hogy van ilyen, az biztos!"

Sokan írtak már a nemzeti karakterológiáról Széchényitől Szekfűig. Pozitívumként a magyarok bátorságát emelték ki, rossz tulajdonságként pedig a szalmaláng lelkesedést.

"Koppányra sokan szeretik ráaggatni a magyarság ősi hagyományainak őrzőjét, a valóságban viszont inkább a hatalomvágya hajtotta, mintsem a kultúránk védelme."

Igen, de ez igaz Istvánra is, mert a pogány hagyományok szerint Koppány kapta volna koronát, úgyhogy a nyugati nyitás hatalmi érdek is volt. Persze történelem végül igazolta István döntését és győzelmét, de az adott pillanatban nem igazán lehetett igazságot tenni kettejük között.
A rockoperánál kezdetektől fogva voltak olyan értelmezések, amelyek Istvánt Kádárral azonosították. Szörényi nyilatkozatai is erre utalnak, nem véletlen, hogy Koppány dalai lettek a rockosabbak. Mennyivel felszabadultabb a Szállj fel szabad madár!, mint a Fel kelt a mi napunk.

" Én az árnyaltabb jellemű, esendő férfiemberként bemutatott, valósághoz közel álló István a királyt is ugyanúgy szeretem, ha nem jobban."

Nálam ez hangulati kérdése, alapjáraton én is inkább a mélyebb, árnyaltabb műveket szeretem, de vannak napok amikor a heroikus, romantikus alkotások jobban megragadnak.
Nekem az bajom ezzel a vitával, hogy mindkét oldal kizárólagos hegemóniára törekszik. Ha van egy színész, rendező, író, zenész, akit nem kedvelek, akkor azt nem nézem meg, ennyi. De az biztos, hogy nem őrjöngök nyáladzva, hogy tiltsák be!, rúgják ki!.

"Ennek ellenére persze a magyarságnak szüksége van egy legkisebb közös többszörösre"

Közös többszörös? Van ebből bőven, kádár nosztalgia, nyugdíj emelés, Barátok közt... :)

serial sinner · http://wdcry.blog.hu 2013.08.28. 21:02:09

@Alt Gr: Én is alapvetően bírom Szörényit, de "a művészet mindenek felett áll elvvel" nem értek egyet.
süti beállítások módosítása