Az megvan, nem, hogy Détári lett a Fradi új edzője? Most a sportszakmai és sportpolitikai vonatkozásoktól eltekintenék (a saját mocskában dagonyázó NB I-es magyar edzői kar belterjes ide-oda igazolásai amúgy is csak a múltban élő, Népsportot szorongató kocsmatöltelékeket és pár elvetemült fanatikust érdekelnek), inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy bár Lajos bácsinak kevesebb az edzői papírja, mint cigánykolóniában a tanulmányi dicséret, de a Fradinál Lipcsei Peti és Rósa Dini után végre elhozta a jóképűségi forradalmat.

Igen, az Utolsó Magyar Futballista tipikus magyar focikarakter, amiből a megye III.-tól az NB I.-ig minden pályán lehet látni legalább egyet. Nem nehéz felismerni az ilyet, ismertető jegyei a következők: daliás felsőtest, férfias arcvonások, dús haj. Általában az átlagnál ügyesebben kergetik a bőrt, jól bírják a szeszt és a csajok a gyep szélén tócsákban csöpögnek utánuk, mert ők a legmenőbb csávók helyben. (Az már más kérdés, hogy az ösztönös technikai tudáshoz erőnlét még csak-csak, de szorgalom már ritkábban párosul, és hát nyaktól felfele pedig teljes a reménytelenség --> a jó játékosokból többnyire ezért nem lesznek jó edzők).

Détári viszont még ebből a kategóriából is kiemelkedik, ugyanis anno ő tényleg tudott futballozni (nem hiába vágott hármat a hétvégén a szovjeteknek), másrészt pedig ő még 48 évesen is egy igazi macsó, mit sem vesztett korábbi legényes vonzerejéből. A tegnapi sajtótájékoztatón láthattuk, hogy bár a homloka deresedik, de orcája tele van élettel, ránc alig szántja fel, a haja jobban van fésülve, mint akármikor, és az egész emberből egyfajta fiatalos üdeség és lendület árad. Végeztem egy kis kutatást is, ugyanis emlékeimben nem éppen így rémlett az öreg, és hát valóban, korábban enyhén fel volt puffadva a pofija és a haja sem volt ilyen csibészes, de hát mi fiatalítaná meg az embert jobban, mint egy szakmai igazgatói poszt a Fradinál, nemde?!

Egy a lényeg, Détári felesége szívesen lennék. Futballistája a klubnál már nem annyira.